Hátrább az agarakkal – summázva így értelmezhető az az újabb, az eddigieknél sokkal egyértelmű politikai üzenet, amelyet a kormány küldött a második generációs zöldbáróknak, köztük Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és társaiknak a területalapú támogatások átalakításával, megnyirbálásával. Az 1200 hektár feletti elvonás ugyanis a baloldal által kiszolgált zöldbárók mellett a jól körülhatárolható fideszes érdekcsoportokat is érzékenyen érinti. Kormányzati forrásokból úgy értesültünk, hátország ide, hátország oda, a tőkeerős holdudvarnak is el kell fogadnia az új politikai irányvonalat, hosszú távra is eszerint kell berendezkednie. Az agrártámogatások átrendezésével még inkább arccal a családi gazdaságok felé fordult a kormány, hogy azok tőkeerősebbé, versenyképesebbé váljanak és további munkaerőt szívjanak fel. Most már a korábbiaknál is erősebb a törekvés a helyben élő, egzisztenciálisan önálló agrárközéposztály megteremtésére.
Online tanácsadás Kérdés: Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin T. Cím! Az érdekel, hogy a területalapú-támogatás most januárban kifizetésre kerülő összege - búzatermelés esetén - hány forint hektáronként? Tisztelettel: Pósa D. Válasz: Ebben az évben 160 ezer gazdálkodó jogosult a támogatásra. Ők hektáronként 12. 405 forintot vehetnek fel. Ez az összeg kisebb az előző évinél, amely hektáronként 19. 142 forint volt. A csökkenés oka, hogy idén a jogosnak minősített túligénylések miatt az úgynevezett visszaosztási ráta 0, 97 százalékos volt. Kapcsolódó cikkek Ha finom kávéra vágyunk… A kávézás sokunk számára a mindennapok részét képezi; a gőzölgő fekete segít beindítani a reggeleket, felfrissít az álmos délutánokon, vagy csak egyszerűen szeretjük az... Itt a vargánya szezon: Erre figyeljünk A gombaszezon kezdete az időjárás viszontagságai miatt meglehetősen kitolódott, azonban most már országszerte begyűjthetjük az Ízletes vargányákat az erdőkben járva.
Ismét feldolgozta a K-Monitor az uniós agrártámogatások nyilvános adatait, hogy kiderüljön, hogyan alakulnak az erőviszonyok a magyar mezőgazdaságban. A támogatási kassza döntő része 2018-ban is az összes támogatásra jogosult felső 10 százalékához, azon belül is a nagygazdákhoz került, írják. A K-Monitor elemzése szerint Simicska Lajos távozása komoly átrendeződéseket eredményezett. A kecskefarmjára visszavonuló exoligarcha 2014-ben még a legnagyobb játékos volt a szektorban. Simicska érdekeltségei Mészáros Lőrinc agrárbirodalmába olvadva lassan Csányi elsőségét fenyegetik. A vonatkozó rendelet alapján a területalapú támogatás összege hektáronként 32 536 Ft (2017: 32 110 Ft), a zöldítési támogatásé 18 397 Ft (2017: 17 643 Ft) volt. A teljes kiosztott összeg 663, 5 milliárd forintra rúgott 2018-ban, ami mintegy 100 milliárddal több volt, mint 2017-ben. A többlet főleg az előző évről áthúzódó közvetlen termelői támogatásokból, illetve a Vidékfejlesztési Program kifizetéseinek beindulásából adódott.
A rendeletben meghatározott csökkentési együttható mértéke: 0, 93 –ben lett megállapítva, amit már az előlegek kifizetése alkalmával is használnak. A rendelet melléklete tartalmazza 2016. október 17. után kifizethető előlegeknek a felső határát – 9/2015. (III. ) FM rendeletben foglalt – támogatási jogcímekre lebontva. Ennek megfelelően, anyajuhtartás támogatás 5197 Ft; anyatehéntartás támogatás 32778 Ft; hízottbika-tartás támogatás 11 854 Ft; tejhasznú tehéntartás támogatás 71372 Ft; rizstermesztés támogatás 147922 Ft; cukorrépa termesztés támogatás 117672 Ft; zöldségnövény termesztés támogatás 34627 Ft; ipari zöldségnövény termesztés támogatás 38788 Ft; gyümölcstermesztés támogatás 62538Ft; szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás 43137 Ft; a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás 19097Ft.
Hátrább az agarakkal – politikai üzenet Csányinak és Simicskának Annak ellenére, hogy a kormány 2010 után sokat tett a szocialista rendszerek és földbizniszek megszüntetése érdekében, és egyértelműen a kis- közepes és családi gazdaságok kerültek reflektorfénybe, még bőven van tennivaló a kabinet által kitűzött cél elérése érdekében, miszerint a magyar földterületek 80 százalékán kicsik gazdálkodjanak és 20 százalékra zsugorodjon a nagybirtokok részaránya. A jelenlegi helyzetet jól szemlélteti, ha rápillantunk arra a listára, hogy 2014-ben mely cégek, mely agrárvállalkozók tehették zsebre a legtöbb támogatást Magyarországon. Ahogy korábban, 2014-ben is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei taroltak az agrártámogatások kiosztásánál. Csányi és Simicska érdekeltségei különböző jogcímeken közel 6-6 milliárd forintnyi agrártámogatásban részesültek. 2014-ben összesen 424 ezer esetben 208 ezer cégnek, egyéni gazdának, magánszemélynek osztott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal valamilyen agrártámogatást.
Fotó: © matheusswanson / Flickr Megjelent 2016. október közepén az új területalapú támogatásokról szóló jogszabály, mely már másnap, azaz október 14. napján hatályba is lépett és amelyben részletesen le vannak fektetve a különböző jogcímeken földműveléssel foglalkozók által igénybe vehető támogatások keretösszegei, illetve területi mérték szerinti összegei. 2015-ben előlegként a támogatás 70%-át adták oda a gazdáknak, 2016-ban június 30-ig fizettek ki minden támogatásra jogosultat. 2017-ben már év végéig a kerettámogatási összeg majdnem felét fogják előre láthatóan kifizetni, kiutalni és megint hetven százalékos előlegre lehet kalkulálni. Az MVH tizenegy féle jogcímen fizet támogatást. Mivel 2016-ban a búza és kukorica felvásárlási ára is kevesebb lett, ezért jól fog jönni a gazdáknak a 70%-os előleg-kifizetés, hiszen a betakarítás mellett így meg tudják fizetni az őszi búza vetésével járó kiadásokat is, nem beszélve arról, hogy így a jövő tavasszal szükségessé váló vetőanyagot, vegyszereket is meg lehet majd vásárolni, így nem kell tartaniuk az esetleges a hiánytól.
Az Európai Bizottság 2018. május elején hozta nyilvánosságra a költségvetés-tervezetet, ami szerint csökkentenék a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható keretet. A KAP, így a közvetlen kifizetések – például az egységes területalapú támogatások –, továbbá a vidékfejlesztési támogatások javasolt, megváltoztatott keretösszegei is szerepelnek ebben. Az látható a tervezetből, hogy a területalapú támogatás összege előreláthatóan közel a mostani mértékű maradhat az új periódusban. Ugyanakkor a KAP tervezett forráscsökkentése komolyabb mértékben érintheti a vidékfejlesztési forrásokat. Amennyiben a bizottsági javaslat a jelenlegi formájában valósul meg, a KAP-költségvetés 4 százalékos csökkenést szenvedne el – fotó: Shutterstock Az európai gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az uniós átlagjövedelem-szint felét sem éri el, annak ellenére, hogy stratégiai jelentőségű az ágazat, hiszen félmilliárd európai állampolgár minőségi élelmiszerrel való ellátását végzi. Emellett a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is egyre nagyobb szerepet szánnak az agráriumban tevékenykedőknek, ezzel párhuzamosan egyre komolyabb elvárásokat támasztva számukra.
A tavalyi támogatások kifizetésére nagyságrendileg 726 milliárd forint állt rendelkezésre. A teljes keretösszeg 83 százalékát az uniós támogatások fedezték. A legtöbben, a gazdák 43 százaléka területalapú támogatásban részesült. Az egy hektárra jutó "elméleti" területalapú támogatás összege mintegy 70 ezer forint volt tavaly. A támogatások eloszlása – a korábbi évekhez hasonlóan – 2014-ben is egyenlőtlen képet mutatott. A támogatási rendszer haszonélvezői a nagybirtokok, a támogatottak felső tíz százaléka kapja ugyanis a támogatások több mint 80 százalékát, ők összesen 574 milliárd forinton osztoztak. Ezzel szemben például az alsó húsz százalék részesedése nem érte el összesen a fél százalékot sem. A kiosztott támogatások átlagértéke egyébként hozzávetőlegesen 1 millió 700 ezer forint. A 100 legnagyobb gazdaság, vállalkozás illetve két közintézmény nagyságrendileg 81 milliárd forintot kapott, ez a támogatások több mint 10 százaléka volt. A legnagyobb kedvezményezett cégcsoportok nagyjából ugyanazok, mint az elmúlt években.
A kormány ugyanakkor a területalapú támogatások kiosztásánál is fontos döntést hozott, amely majd alapvetően változtatja meg a 2015-ös év összegzéseit, és hasonló kimutatásait. Az idén ugyanis megváltozott az agrártámogatások rendszere. Fazekas Sándor bejelentette, az 1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS), 1037 és 1200 hektár között pedig 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől így évi 20 milliárdot vesznek el 2015-ben. Az agrártámogatások rendszerének megváltoztatásával 525 cég került feketelistára, 1200 hektár felett ugyanis 525 cég gazdálkodik, így a száz százalékos elvonás ezeket érinti. A feketelista, amelynek élbolyában számos olyan volt állami agrárgazdaság található, amelyet korábban az általuk művel állami földek hosszú távú bérbeadása mellett privatizáltak a különböző kormányok. Érdemes megjegezni, hogy az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak.
Európában a legtöbb állami támogatást kapja a magyar dohánytermelés, mégis egyre kevesebb terem belőle. Ötödével kevesebb dohány termett tavaly a 2017-es évhez képest, pedig közel egymillió forintos támogatást kap hektáronként az ágazat, ráadásul, a felvásárlási ár is emelkedett. Az agrá termelőket kérdezett a termelési kedv csökkenésének okairól. "A dohány szedése kézzel történik, és akár két hónapon át is eltart. Tavaly már Ukrajnából kellett toborozni hozzá embereket. Tudom, hogy van a megyében egy gazdaság, ahol van dohánykombájn, nekünk ilyen nincsen" – összegezte egy nyírségi dohánytermelő a termelési kedv elapadásának okait. Kiderült, hogy egy szezonban a szedéshez legalább húsz munkavállalót kell alkalmazni, ami óriási kiadásnak számít a megkérdezett 17 hektáron termelő lehetőségeit figyelembe véve. Egyfelől nagyon magasak az élő munkaerő költségei, másfelől pedig alig találnak munkást, így már a legutóbbi szezonban is ukránok dolgoztak a dohányföldeken. A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének éves jelentése szerint tavaly is csökkent a termőterület, míg a Virginia dohány esetében 95 hektárral, a Burley-nél pedig 29 hektárral kisebb területen termeltek dohányt.
Az utazó trailer rentals, 2024