Arra hivatkozással tehát, hogy még tart a próbaidő, egyik munkáltató sem fogja tudni jogszerűen munkára kényszeríteni az influenzás munkavállalót, és a távolléttel a próbaidő tartama sem hosszabbodik meg (akármennyire ezt éreznénk igazságosnak). Ami viszont fontos, hogy a próbaidő alatti távollétek alatt is minden további nélkül jogszerűen és azonnal meg lehet válni a munkavállalótól, persze, ha a csapdákba nem sétálunk bele... Miért érdemes (próba)időben cselekedni? Munkaügyi perek tárgyalásain ülve gyakran felmerül bennem, hogy bizonyos munkavállalók hogy élték túl a próbaidőt. Kisebb és nagyobb szervezetekben egyaránt érdemes tisztázni, hogy ki felel azért, hogy a próbaidő ne telhessen el észrevétlenül, ne maradjon néha nyilvánvalóan alkalmatlan munkavállaló véletlenül a rendszerben. Ha a munkáltató akár csak egy nappal is kicsúszik a próbaidőből, a nem kívánt munkaviszonyt már csak rendes vagy azonnali hatályú felmondással tudja megszüntetni. Ez pedig azt jelenti, hogy indokolni kell, az okokat bizonyítani kell, ha a munkavállaló perel, rendes felmondásnál a felmondási időre még fizetni kell a munkavállalót, sőt, a felére fel is kell menteni a munkavégzés alól, ha kéri.
A bepanaszolt munkáltató az eljárásban úgy nyilatkozott, hogy a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntése korábban megszületett, azt a munkáltatói jogkör gyakorlója 2015. május 6-án, szóban közölte kérelmezővel. A közlést írásban is megkísérelték, de kérelmező az iratot nem vette át, ezért azt 2015. május 11-én postai úton juttatták el hozzá. A kérelmező terhességéről pletykaszinten hallott a munkáltatói jogkör gyakorlója, de ez a döntését nem befolyásolta, annak más oka volt. Nem tanúsította ugyanis kérelmező azt az igyekezetet és hozzáállást, amely egy próbaidejét töltő munkavállalótól elvárható, nem voltak megfelelőek az értékesítési mutatói, és a vásárlóktól is több szóbeli jelzés érkezett azzal kapcsolatosan, hogy kérelmező kiszolgálási módja "nem túlzottan vevő-centrikus". Időközben ismét jelentkezett felvételre egy korábbi munkavállaló, akivel a munkáltató meg volt elégedve. Őt egy másik telephelyre felvették, ahonnan áthelyeztek egy másik munkavállalót a kérelmező munkavégzési helyéül szolgáló telephelyre.
Mi ezzel a baj? Ilyenkor a munkáltató ugyanolyan helyzetbe kerül, mintha nem próbaidő alatt szüntette volna meg a munkaszerződést, vagyis az indokolást egy esetleges perben is meg kell tudnia védeni. Neki kell bizonyítania, hogy tényleg a felmondásban jelölt ok miatt rúgta ki a munkavállalót, és azt is tudni kell bizonyítani, hogy az ok olyan súlyos volt, ami bármilyen józan ember számára indokolttá tette volna a felmondást. Egyetlen kivétel van: ha a munkáltató olyat tett, amivel kárt is okozott, és ezt a munkáltató be is akarja rajta hajtani. Ilyenkor lehet indokolni próbaidőnél is. Természetesen ilyenkor is csak akkor érdemes, és a kár érvényesítése is csak akkor jár sikerrel, ha a károkozást és a következményeit a munkáltató bizonyítani is tudja. Betegség a próbaidő alatt? A gyakori tévhittel ellentétben a munkavállalók a próbaidő alatt ugyanúgy elmehetnek szabadságra (ha a munkáltató jóváhagyja), vagy betegszabadságra, mint ahogy erre jogosultak a munkaviszony teljes időtartama alatt.
Mennyibe kerül a cégnek egy félresikerült próbaidő alatti felmondás? A próbaidő nem csak a múlt héten elemzett számítással kapcsolatban tartogat meglepetéseket a munkáltatóknak. A mai bejegyzésből többek között kiderül, hogy a túlbuzgóság időnként hasonló következményekkel járhat, mint a figye A próbaidő nem csak a múlt héten elemzett számítással kapcsolatban tartogat meglepetéseket a munkáltatóknak. A mai bejegyzésből többek között kiderül, hogy a túlbuzgóság időnként hasonló következményekkel járhat, mint a figyelmetlenség. A téma lezárásaként a legérdekesebb résszel sem maradok adós: megmutatom, hogy mennyibe kerülhet a munkáltatónak egy félresikerült próbaidő alatti felmondás. Indokolás nélkül A törvény azt mondja, hogy a próbaidő alatti felmondást nem kell indokolni. Azt javaslom, hogy a munkáltatók vegyék komolyan ezt a lehetőséget, örüljenek neki, és tényleg ne indokolják a felmondást, ha végre egyszer nem kell. Gyakori hiba, hogy a munkáltató - vagy azért, mert korrekt szeretne lenni, esetleg dühében kifejezésre akarja juttatni a munkavállaló felé, hogy miért is válik meg tőle ilyen hirtelen - mégis indokolja a próbaidő alatti felmondást.
A telefonbeszélgetést hallotta a bepanaszolt munkáltató egyik munkavállalójának rokona. A munkatárs a kérelmező szerint elmondta a hallottakat a töltőállomás üzletvezetőjének, aki továbbadta az információt a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A kérelmező miután megtudta, hogy a munkáltató előtt ismertté vált a terhessége, beszélt az üzletvezetővel (2015. május 6-án), aki megnyugtatta, hogy nem lesz probléma a foglalkoztatásával. Ugyanezen a napon a munkáltatói jogkör gyakorlója már azt közölte kérelmezővel, hogy pénzügyi okok miatt nem biztos, hogy munkaviszonyát fenn tudják tartani, sőt, azt javasolta neki, hogy keressen olyan munkahelyet, ahonnan elmehet szülni. A kérelmezőt mindez nagyon felzaklatta, rosszul lett, ezért kórházba, majd másnaptól – mivel ikerterhességéből az egyik magzatot elveszítette – táppénzre ment. Öt nappal később felhívta a munkáltatói jogkör gyakorlója, és közölte vele, hogy megszünteti a munkaviszonyát. Az erről szóló iratokat a kérelmező 2015. május 14-én postai kézbesítéssel megkapta.
Az utazó trailer rentals, 2024