A Debreceni Tudományegyetem elődjének a több mint 400 éves Református Kollégium tekinthető, ahol az 1750-es években Hatvani István a kollégium professzorának munkája fordulópontot jelentett a magyarországi természettudományok oktatásában: matematika és filozófia mellett többek között kísérleti fizikát, kémiát, állattant, orvosi biológiát tanított. A XIX. század második felében merült fel az egyetem építésének gondolata és Debrecen város törvényhatósági bizottsága 1906-ban megbízta Kenézy Gyula, bábaképezdei igazgató főorvost a tudományegyetem létrehozására szervezett előkészítő bizottság irányításával, aki mindent elkövetett, hogy a teológiai, bölcsész és jogtudományi fakultás mellett az orvosi kar is létrejöjjön. 1912-ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház felállításáról. Az egyetem szabályzata szerint az egyetemnek öt kara lett, köztük az orvostudományi kar. Kenézy - mint az építkezés kormánybiztosa - közbenjárására 1914 márciusában az orvosi kar építkezése indult meg elsőnek a KORB FLÓRIS által tervezett Debreceni Egyetemen.
Méltán keresett ipari remekeit helyi alapanyagból készítették a nagy múltú debreceni céhek – külországokat is megjárt – mesterei. A város iparos, kereskedő polgárai a belvárost övező szántóföldeken és zárt szőlőskertekben növénytermesztéssel is foglalkoztak. Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek elődje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül működő, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok későbbi hírességnek. Nagy költőink, tudósaink büszkén vallják tanítójuknak az alma matert. Forradalom és szabadságharc Az 1800-as évek első felében Európában és Magyarországon is zajló polgári és forradalmi mozgalmakhoz vegyes érzelmekkel viszonyult a változásokat hagyományos óvatossággal fogadó város. Ám az 1848-as magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fővárosa, a "szabadság őrvárosa" lett.
A Debrecenben született festőművész 1922 és 1945 között volt a Református Kollégium rajztanára. Többször járt Olaszországban tanulmányúton, és tanulmányozta a freskófestés technikáját. Debrecenben nem sok freskófestésre volt alkalma, mert a református templomok általában díszítetlenek. A kollégium 400 éves évfordulójára lehetősége adódott egy hatalmas méretű, és sok-sok részletből álló freskó festésére. A jelenetek a kollégiumi diákok életéből, és a hozzájuk kapcsolódó történelmi események megjelenítéséből áll. Egy-egy részletnek külön címe is van.
A Debreceni Reform�tus Koll�gium K�nyvt�ra 2. A k�nyvt�r t�rt�nete. A k�nyvt�r egy 1538 �ta folyamatosan m�k�d�, �vsz�zadokon �t b�lcseleti, teol�giai �s jogi fakult�ssal is rendelkez� f�iskola szolg�lat�ban form�l�dott. Sz�nvonalas iskola soha nem m�k�dhetett k�nyvt�r n�lk�l, �gy az int�zm�ny minden bizonnyal egyid�s a Reform�tus Koll�giummal. A gy�jtem�ny csak a XX. sz�zadban kapott egyh�zker�leti hat�sk�rt, de a fenntart� v�ros, - amelynek tan�csa egykor a " mi iskol�nk" - nak nevezte a Koll�giumot 1561 �ta m�k�d� nyomd�j�val mindv�gig a tisz�nt�li r�gi� term�szetes kultur�lis centruma volt. A k�z�pkori Debrecen k�nyvkult�r�j�nak �r�ks�ge az 1564-es t�zv�sz alkalm�val megsemmis�lt, a jelenlegi gy�jtem�ny �gy a reform�ci� �vsz�zad�b�l ered, �s a reform�ci� m�vel�d�si programja �rtelm�ben fejl�d�tt. Az �llom�ny gyarap�t�s�ban di�kok, professzorok, lelk�szek, v�rosi polg�rok aj�nd�kainak, hagyat�k�nak mindv�gig nagy szerepe volt. 1762-ig az aj�nd�kozott k�nyvek sz�ma meghaladta a v�s�roltak�t.
Ennek érdekében kérjük, hogy a kinyomtatott, kitöltött és aláírt regisztrációs lapot a fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény másolatával együtt küldje el Juhász Roland részére. A postacím a következő: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Kossuth Lajos III. Kollégium fszt. 3018. A borítékra kérjük írja rá: Regisztrációs lap Juhász Roland részére Tanulmányai folytatásához sok sikert kívánunk! Debreceni Egyetem
Az adom�nyoz� szem�ly m�vel�d�st�rt�neti jelent�s�ge �s a kollekci� �sszet�tele miatt k�l�n eml�t�sre m�lt� Mar�thi Gy�rgy (1715 - 1744) a Koll�gium egyik legnagyobb tan�regy�nis�ge, Bod P�ter (1712-1797) nagyenyedi k�nyvt�rnok-egyh�zt�rt�n�sz, �s K�rm�n Andr�s (? -1761) losonci rektor hagyat�ka. R�csey J�nos esperes (1754-1836) 864 m�b�l �ll� k�nyvt�ra kort�rs angol �s francia egyh�zi sz�noklatokban gazdag, Kazinczy S�muel (1803-1855) 578, Cseh-Szombati J�zsef (1748-1815) 3736 k�tetes orvosi szakk�nyvt�rat, S�rv�ry P�l professzor (1765-1846) 848 k�tetes �p�t�szeti �s term�szetrajzi, a Koll�gium �j �p�let�t tervez� P�chy Mih�ly ( 1755-1819) 807 k�tetes �p�t�szeti szakk�nyvt�rat hagyott a Nagyk�nyvt�rra. A magyarorsz�gi polg�ri mag�nk�nyvt�rak k�z�l els�sorban bibliofil �rt�kei r�v�n emelkedik ki Kazzay S�muel (1711-1797) debreceni gy�gyszer�sz k�zel 2500 k�tetes gy�jtem�nye, amely 36 r�gi magyar k�nyv�vel, k�dexeivel, k�ziratos t�rk�peivel val�s�gos hidat teremtett a k�z�pkor �r�ks�ge, a reform�ci� �s Debrecen purit�n m�velts�ge k�z�tt.
A Köztérkép oldalán érdemes végignéznünk a freskókat. Az északi szárnyban kialakított díszteremhez vezető lépcső fordulójában 1883 óta áll Huszár Adolf hatalmas emlékművének, a pesti Duna-parton látható Petőfi-szobornak a gipszmintája. A díszteremben történeti értékű festmények fokozzák a hely emelkedett szellemiségét. Legközelebb a Kollégium zenetörténetével folytatjuk!
Még így is ekkor élte fénykorát a magyar protestantizmus és szellemi élet központjaként. Felsorolni lehetetlen, hogy a magyar nemzet hány nagyszerű személyisége indult falai közül, de talán ennél is nagyobb hatású volt kisugárzása az egész magyar oktatásügyre. Egyrészt a történelmi Magyarország negyven megyéjéből érkeztek ide diákok, másrészt pedig a megyékben összesen 584 partikulája, azaz fiókiskolája működött. Mindenez révén a Debreceni Kollégium tehetségeket, "kiművelt emberfőket" adott az országnak. Ezért vált "az ország iskolájává", Debrecen városa pedig pedig – Huszár Gál szavaival – "Magyarország és Erdély világító lámpásává". Nagy korszaka a 19. század második feléig tartott, de hírnevét mindmáig megőrizte. Az ősi kollégium épülete 1562-ben leégett; ugyancsak tűzvész áldozata lett 1802-ben az ennek helyére épült második iskola. Ekkorra már készült terv új kollégium építésére, s azt az új helyzetben Péchy Mihály az anyagi lehetőségekhez alakította. A pénzügyi fedezet előteremtésére országos adakozás indult, amiről a kollégium homlokzati felirata tudósítja az utókort: A HELV.
Az 1850-es évekig visszanyúló előzmények után a Kollégium fenntartója, a Tiszántúli Református Egyházkerület 1892-ben határozta el, hogy külön tanári karral és dékán vezetése alatt egy önálló jogakadémiát is felállít. A teológiai és jogi akadémia egészen 1912-ig, az állami egyetem megalakulásáig fennmaradt. A tanítóképzés 1855-ben vált külön a lelkészképzéstől, majd 1959-től egy új, állami fenntartású intézmény keretei között folyt tovább. A tanítóképző intézet 1976-ban főiskolai rangot kapott, 1990-ben pedig fölvette a Kollégium egykori diákja, Kölcsey Ferenc nevét. A főiskola 1992-ben került vissza a Tiszántúli Református Egyházkerület fenntartásába, majd 2011 szeptemberétől beintegrálódott a Debreceni Református Hittudományi Egyetembe. Városunkban ezzel a tanítóképzés visszatért a Kollégium keretei közé. A Debrecenben 1912-ben megalapított állami egyetem (ma: Debreceni Egyetem) a Református Kollégium akadémiai tagozataiból szerveződött, s 1932-ig, központi épülete megépítéséig helyileg is a Kollégiumban került elhelyezésre.
Az utazó trailer rentals, 2024