A webhely sütiket (cookie - kis méretű szöveges file-okat) használ a szolgáltatások biztosításához és a látogatottság elemzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, amelyet Ön az oldal használatával elfogad. Elfogadom
1. köt. Szerk. Péter László. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. Barta Sándor lásd 149. p. ISBN 963 05 6805 5 Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 63. o. ISBN 963 09 0412 8 További információk [ szerkesztés] A magyar irodalom arcképcsarnoka A magyar irodalom története Magyar életrajzi lexikon Magyar zsidó lexikon. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002. Irodalmi lexikon. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000 Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963–1965 Magyar Nagylexikon. Élesztős László (1-5. k. ), Berényi Gábor (6. ), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993– Révai Új Lexikona. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996– Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20.
Barta Sándor Barta Sándor 1922-ben Élete Született 1897. október 7. Budapest Elhunyt 1938. június 3. [1] (40 évesen) Moszkva, butovói kivégzőhely Nemzetiség magyar Házastársa Újvári Erzsi (Kassák Erzsébet) Pályafutása Jellemző műfaj(ok) vers, dráma, novella, regény Első műve Vörös zászló (vers, 1918) A Wikimédia Commons tartalmaz Barta Sándor témájú médiaállományokat. Barta Sándor, írói álnevein: (b. s. ), Besnyő Sándor, (B. S. ) ( Budapest, 1897. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. ) magyar regényíró, költő és szerkesztő. Felesége Kassák Erzsébet volt. Élete [ szerkesztés] Középiskolás évei alatt édesapja mellett dolgozott, s részt vett a Galilei Kör munkájában. Fiatalon TBC -s lett. A Tanácsköztársaság alatt újságíró volt, a bukás után pedig bécsi emigrációjában a Ma című folyóirat segédszerkesztője, s a Tűz című hetilap munkatársa volt. Saját folyóiratot is alapított Akasztott ember címmel (1922–1923). Az osztrák fővárosban előbb Kassák köréhez tartozott, majd 1924-ben Komját Aladár Egység-csoportjához csatlakozott, s belépett a KMP -be.
1925-től a Szovjetunióban élt, ahol tagja lett a Proletárírók Oroszországi Egyesülése magyar szekciójának, később pedig részt vett a Forradalmi Írók Nemzetközi Szervezetének alapításában, valamint munkájában. Később a Szovjet Írók Szövetségében dolgozott, illetve különböző hivatali pozíciókat töltött be. 1938-ban Új Hang címen folyóiratot indított, ám koholt vádak alapján március 14-én letartóztatták, május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. augusztus 29-én rehabilitálták. [1] Felesége Kassák Lajos húga, Kassák Erzsébet volt, aki Újvári Erzsi néven alkotott. Költészete [ szerkesztés] Kassák Lajos Ma című lapjában tűnt fel, eredeti tehetséggel alkotott expresszionista verseivel, novelláival. Első verskötete Vörös zászló címmel 1919-ben jelent meg. Művei a szocialista világnézetet szolgálták. 1925-ben Moszkvába ment, s a proletkult mozgalom hatása alá kerülve a sematizmus felerősödik munkáiban. Abszurd látásmódja a Cirkusz kapitalizmus című drámájában hatásosan érvényesült.
Az utazó trailer rentals, 2024