Ugyancsak nem szabad az alumíniumlemezt védőréteg nélküli acél-, ólom vagy rézfelülettel összekapcsolni. A közvetlen érintkezés helyén ugyanis, már a legkisebb nedvesség hatására is, gyenge galvánáram keletkezik, aminek következtében az alumínium oldódni kezd és tönkremegy. Ezt a két fém közé helyezett bitumen-, műanyag vagy egyéb szigetelőréteggel lehet megakadályozni. Legcélszerűbb a rögzítéshez keményalumínium szeget, ill. csavart használni. A kőműves szerkezettel közvetlenül érintkező alumínium alkatrészeket mindig bitumenes lemez alátétre kell hogy helyezzük, mert a cement, a mésztej és a habarcs megtámadja őket. Egyébként az alumíniumlemezt – a horganylemezhez hasonlóan – nem mázoljuk, mivel a rajta keletkező oxidréteg egybefüggő és szilárdan kötődik az alapfémhez, nem pereg le, s keményebb is nála. A horganyozott acéllemezt viszont két-három évenként mázolni kell. A méteres vagy kétméteres csatornaelemeket felhelyezésük előtt a talajon négyméteres csatornaszakaszokká építjük össze, mert így könnyebben tudjuk összeszegecselni őket.
Az összekötő idomok között szereljen fel legalább 2 db csatornatartót. Ha olyan helyen építkezik, ahol nagy hó terhelésre lehet számítani 2 db helyett szereljen 3 tartót a két összekötő idom között és gondoskodjon megfelelő számú hófogó felhelyezéséről (3. ábra). Az összekötő idomokat alátámasztó csatornatartók pontos elhelyezése lehetővé teszi az egyszerű és gyors szerelést. A betorkolló csonk helyén vágjon ki az ereszen egy nyílást (ezt legszakszerűbben lemezvágó ollóval oldhatja meg), majd illessze oda a betorkolló csonkot. A nyílás lehetőleg kör alakú legyen. A kivágott nyílás szélét ajánlatos lekenni javító festékkel. A betorkolló csonkot szorosan rögzítse az ereszre a hajlítható fülecskék segítségével (4. ábra). Az eresz szerelését kezdje a belső szélénél, azután pattintsa be annak külső szélét (5a, 5b ábra). A Galeco STAL rendszer 90° -os szegleteit gumitömítéssel láttuk el, ezért itt fölöslegessé válik az összekötő idomok alkalmazása (5c ábra). A szeglet szélétől számított 10-15 cm-es távolságban szereljen fel csatornatartót (6. ábra).
Az összeépítéshez itt is sablonra van szükségünk. Sablont úgy készíthetünk, hogy egy sík felületű pallóra 10 mm vastag alátétlécet, két oldalt pedig a csatorna szélességének megfelelő lécdarabokat szegezünk fel (207. 207. ábra: Állósablon betorkollócsonk felszereléséhez. A csatornára illesztett és függőleges helyzetbe állított betorkollócsonkot a sablonban fércforrasztásokkal ideiglenesen rögzítjük. Fatuskó alátéten a szegecsek helyét kilyukasztjuk, majd a szegecseket kívülről a lyukakba dugjuk, és a szegecselést elvégezzük. A betorkollócsonk csatornához szegecselt peremét folyósán körülforrasztjuk. A két elem összeforrasztása után a lefolyócső nyílását, a betorkollócsonk belső kerületén, egy reszelő kihegyezett végével körülpontozzuk. A csatorna belső oldalán – a pontozással jelölt körnél 5 mm-rel kisebb átmérővel – kézi vágóval lyukat vágunk. Végül az 5 mm-es ráhagyást kézikalapáccsal a csonkba peremezzük. A betorkollócsonk felkötőnyelvvel készül, amellyel a csatlakozó lefolyócsövet (ill. hattyúnyakat) felkötjük rá.
Az utazó trailer rentals, 2024