Az ingatlan megosztásáról a tulajdonostársak egyezségben határoznak, ehhez elegendő a tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többség. Ahol a nagy számú tulajdonos miatt még a többséget sem lehet megszerezni a döntéshez, ott valamelyik tulajdonos kezdeményezésére az ingatlan az államhoz kerülhet, megfelelő ellentételezés mellett. A jogszabály egy új eljárás bevezetését is tartalmazza, amely segíti a tulajdonosok beazonosítását.
utolsó módosítás: 2012. február 20. hétfő - (11:15) Tisztelt Ügyvéd Úr/Úrhölgy Kérem szíves segítségüket, új építésű társasházban, saját tulajdonban lévő lakások m2 területe, vagy a lakáshoz tartozó a fszt. teraszok, vagy az emeleti loggiák, vagy erkélyek területének m2-t számításba kell venni a tulajdoni hányad számítása esetén, a közös tulajdoni hányad számítása esetén? – Épület alatti 384 m2 9oo/1oooo teremgarázs területén 18 db, gk. beállóhely és 12 db. tároló van. 18 gk. tulajdonos (1 álló 50/108/ tulajdon) 1 albetét alatt sorszámozással bejegyezve, (a rampa csak, a gk. közlekedő útja az már hem th. közös tuljdona? Alapító okiratban az építtető nem jelezte a közös m2 területeket, csak felsorolja a közös tulajdonok alatt római számmal (pl. közlekedő, folyosó bejárat lépcsőház, tető, fal mennyezet, eresz stb. ( elkészült épületről alaprajzot már nem kell készíteni, beadni, a Földhivatalba a haszn, vételi llé? Teremgarázs területén a gk. beállók mögött sorszámozott 12 db. tároló is elhelyezkedik.
A teremgarázs – az általános beruházási gyakorlatot figyelembe véve, nem ismerve az alapító okirat pontos rendelkezéseit – feltehetően az érintett tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában áll. Ha az egyes tárolók külön tulajdonként vannak feltüntetve, akkor ezek után valóban külön kell közös költséget fizetni, ám mivel ezeknek a területe az alapító okirat szerint, illetve ingatlan-nyilvántartási szempontból nem került hozzászámításra a teremgarázs területéhez, kétszeres fizetésről nincs szó. A fentieknek megfelelően a beállóhely és a tároló általában külön-külön is elidegeníthető. Az alapító okirat módosításával együtt a szintenkénti alaprajz csatolása többnyire indokolt. Üdvözlettel: Csurgay Ügyvédi Iroda 1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5. Tel: +36 30 972 55 13 Fax: (+36 1) 354 04 86 E-mail: iroda (@) acsurgay (. ) hu Település: Zalaegerszeg
A 12 db. tárolót külön-külön (12 db) albetétesítették. Ezzel duplán fizetnek garázsosok köz. költséget, később (pl. eladás. ) nem okoz majd problémát? ALAPÍTÓ OKIRAT módosítása is szükséges, és vázrajzot is kell készíttetni? köszönöm Tisztelettel Kérdést feltette: M. Zsolt Kedves Zsolt! A részletek és különösen az alapító okirat, illetve az SZMSZ pontos ismerete nélkül a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét. A társasház épületéhez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, stb. a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Ezek pontos elkülönítésekor, csakúgy, mint a többi Ön által felvetett kérdésben a társasház alapító okirata az irányadó. Az alapító okiratban – többek között – meg kell határozni: a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető — a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó — tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását.
Az utazó trailer rentals, 2024