Budapest Etele úti új templomát 2014. október 31-én szentelte fel Dr. Erdő Péter bíboros, birtokba vételével az egyházkerület közel nyolcvanéves álma valósult meg. A kerületi hívek által eddig templomként használt, üzlethelyiségből kialakított kápolna kb. 160 fős befogadóképessége helyett egy 430-550 fős befogadóképességű templomtér készült altemplommal és közösségi helyiségekkel.
Figyelembe vették az alaprajzban azt is, hogy sokan látják felülről – a szomszédos tízemeletes panelházakból. Hagyományos térszerkezet és kortárs eszközök kombinációja jött létre; ami párhuzamba vonható Szent Adalberttel és Boldog Meszlényi Zoltánnal, akik között eltelt csaknem ezer év. Őket, a plébánia és a főegyházmegye védőszentjét, valamint a templom védőszentjét ábrázolja a szentélyben látható, két részből álló mozaik. A két vértanú püspök alakját egy felirat köti össze, mely az esztergomi bazilika Duna felőli oromzatán is olvasható: "Quae sursum sunt quaerite" – Az odafent valókat keressétek. Fotó: Bókay László Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Boldog Meszlényi Zoltán, püspök és vértanú (1892-1951) 1892. január 2-án született Hatvanban, sokgyermekes családban. Édesanyját korán elveszítette. Ez a tapasztalat arra indította, hogy a nyomorúságban élő, vagy árvaságra jutott gyerekekről és fiatalokról gondoskodjék. Kora ifjúságában ismerte fel Krisztus hívó szavát. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, majd Rómában hallgatott teológiát. 1912-ben filozófiai doktorátust szerzett. Az I. világháború alatt kitartóan tanult tovább, mert a papi hivatást nem pusztán hangulatból, szép életpályát keresve választotta, hanem engedelmességből Krisztus ellenállhatatlan hívó szava iránt. Szenvedélyesen kutatta Isten akaratát, és pontosan, lelkiismeretesen teljesítette minden kötelességét. Különösen állapotbeli kötelességeit diákként, papként, majd érseki titkárként, az egyházi bíróság munkatársaként. Ugyanilyen hűséggel tette meg mindazt, amire a rokoni szeretet vagy a rábízott szegények és kiszolgáltatottak iránti szeretet kötelezte.
- szól a hitvallás. A Golgota-hegyet, a keresztre felfeszített Krisztust, a halál ürességét és a feltámadás mindent beborító fényét képes szuggesztív, de közérthető módon megjeleníteni. Mivel lényegéhez tartozik lepelszerű vékonysága, a szerkezete függesztett, nem letámasztott, így nincs kihajlása. A látványbeton fal több darabból, üzemi előregyártással készült, melyet a helyszínen hegesztéssel rögzítettek a tartószerkezetben (boglyaív) előre elhelyezett acél elemekhez, illetve egymáshoz. A felület struktúrájának a durvasága művészi kontrasztja a korpusz-szobor pontos, élethű és érzékeny fafaragásának. Az áttört felületen átjutó transzcendens hatású fényt természetes módon, ablakon keresztül, illetve mesterségesen, rejtett módon biztosítjuk. A templomtér üvegművészeti tárgyait Borbás Dorka üvegművész készítette. Négy Árpádházi szent ábrázolásán kívül helyet kaptak a kommunista üldöztetés magyar mártírjai is. A szentélyekben Tölg-Molnár Zoltán és Gábor István festőművészek mozaikképei láthatók.
Még abban az évben pápai kamarási kinevezést kapott. 1926-ban pedig Chicagóba kísérte Csernoch bíborost az Eucharisztikus Világkongresszusra. A következő esztergomi érsek, Serédi Jusztinián pedig prímási irodaigazgatóvá nevezte ki. 1931-ben, Szent Imre halálának 900. évében lett kanonok. Ekkor volt 39 éves. Papi szolgálatának termékeny eseményei közül kiemelkedik a Magyar Actio Catholica megalakítása 1934-ben és az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus. Meszlényi Zoltán Lajost 46 évesen szentelték püspökké 1937. október 28-án, papságának 22. évfordulóján. Püspöki jelmondata: " FIDENTER AC FIDELITER" -"Bizalommal és hűséggel". Címerébe bevette a családi címer egyes elemeit: a sávos pajzsmezőben a hármas halmon életfa virul daloló kismadárral. Mindezek a jövőbe vetett hitet és a hazához való hűséget bizonyítják. Serédi Jusztinián halála után Mindszenty József lett az esztergomi érsek, aki Meszlényit bízta meg a Katolikus Egyetem szervezésével. Erre azonban nem került sor, mert Mindszenty bíborost 1948. december 26-án elhurcolták az ÁVH emberei.
1909 őszén Vaszary Kolos esztergomi bíboros hercegprí-mástól a főegyházmegyei papi szemináriumba felvételét kérte. Az érsek, Vaszary Kolos Rómába küldte tanulni a Germanicum – Hungaricumba. 20 éves korában már a filozófia doktora lett. Az I. világháború miatt az egyetemet Innsbruckba költöztették, Franz Egger püspök itt szentelte pappá 1915. október 28-án. Egy év múlva megszerezte a teológiai doktorátust is. Papi szolgálatát Komáromban kezdte 1916. szeptember 1-jén. Hat hónapi káplánkodás után Esztergomba helyezték, ott szükség volt nyelvtudására és kánonjogi képzettségére. 1919-ben már megtapasz-talta a kommunisták embertelenségét. A vörösök mindenkit kilakoltattak a prímási palotából. A trianoni békediktátum következtében Rimaszombat Csehszlovákiá-hoz került. Elveszett az anyai birtok, elszakadt az ottani rokonság. Az Esztergomi Főegyházmegye is elvesztette területének nagy részét. Csernoch bíboros Meszlényi Zoltánt bízta meg az egyházmegyék átszervezésével. Mint érseki titkár elkísérte a bíborost Rómába az 1922-es pápaválasztó konklávéra.
Úgy élte mindennapjait, hogy sokszor az evilági dolgok mélyére látott, Isten és az örökkévalóság szempontjából tekintett az új és új problémákra. 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja lett. 1937-ben szentelték püspökké. Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a második világháború utolsó napjaiban a szeminárium pincéjében papokat szentelt. 1948-ban Meszlényi lett az esztergomi egyházmegye vezetője. "Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen! " - ezekkel a szavakkal zárta esküjét. Már 1946 szeptemberétől készültek róla ügynöki jelentések. Prédikációiban utalt arra, hogy az egyháznak szüksége van vértanúkra, mert a mártírok vére az a vetés, amelyből a keresztények tömegei sarjadnak. Tudatosította híveiben, hogy a vértanúk kora nem zárult le az első századokban. Nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. Meszlényi püspök szentbeszédeiben arra szólította fel a híveket, hogy legyenek hűségesek a bebörtönzött Mindszenty bíboroshoz.
Az édesapa áthelyezése időszerű lehetett. A család ugyanis már korábban Budapestre költözött. Zoltán Lajos a "secondo"-t már a VIII. kerületi (Józsefváros) Zerge, Horánszky utcai főgimnáziumban kezdte el. A családfő 1903. március 1-ig még Rimaszombatban működött, de ideiglenes nyugdíjazását kérte. A családot az édesanya 1904-ben bekövetkezett halála mélyen megrázta. Holttestét Rimaszombatba szállították, Széman Endre plébános temette el. Feltehető az, hogy a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Ezen a sírbolton ma ez a felirat olvasható: "Burszky család", alatta "Rodina Galbaová". Az új tulajdonos illő kegyelettel meghagyta a régi megjelölést, feliratot is. Az apa a gyászév letelte után, 1905-ben Farkas Júliával házasságot kötött, aki a négy gyermek jó mostohája volt. Zoltán Lajos a gimnázium VII. és VIII. osztályait Esztergomban a Bencés Reálgimnáziumban végezte. 1909. június 12-én keltezett érettségi bizonyítványa, egy tantárgy, a görög nyelv kivételével tiszta jeles. Ez a két esztendő érlelhette meg végső elhatározását.
épületében koptatta az ódon padokat. Erről az iskola évenként megjelenő értesítőjében meggyőződhetnénk. Első hitoktatója az akkoriban káplánként tevékenykedő Dollák Dezső lehetett. Középiskolai tanulmányait a helybéli Egyesült Protestáns Gimnáziumban kezdte el. Az intézet akkor még a Jánosi (ma Bartók Béla) utcai, az idő vasfogával dacoló, ma is álló épületben volt. A gimnázium 1901/02-es tanévről szóló értesítőjében az 57-es létszámú osztály 40. sorszámú tanulója Meszlényi Zoltán Lajos. A kis "mendúr", a szépírás és a torna (gyengébb fizikuma miatt) kivételével, minden tárgyból jeles (1) eredménnyel zárta az I. osztályt. Az értesítő 86. oldalán a következőket olvashatjuk: " Ugyancsak szorgalmi díjul nyert Meszlényi Zoltán I. osztályos tanuló 10 koronát, melyet egy tanügyi barát bocsájtott a tanári kar rendelkezésére. " Az osztályban csak két jeles tanuló volt, akik testnevelésből is jelesek voltak. Feltételezhető, hogy Zoltánt ez idő tájt készítették fel az elsőáldozásra, és a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt plébániatemplomban járult az első szentáldozáshoz.
Az utazó trailer rentals, 2024