A polisztirolszigetelés termékek, égésgátló anyagok hozzáadásával készülnek. A hőszigetelés, szinte minden esetben valamilyen fedőréteggel van ellátva, ezáltal a közvetlen nyílt lánggal történő érintkezése szinte kizárt. A forró levegő, vagy füst a szigetelő anyag égését nem okozza. A polisztirol hőszigetelő rendszer felépítése, hőszigetelő képessége A polisztirol hőszigetelés felépítése: EPS pihentetett polisztirol lap, ragasztó, ill. ragasztó tapasz, üvegszövet háló, dübel, élvédő és lábazati kezdőprofil, különböző struktúrájú és színárnyalatból álló homlokzati vékony vakolatból áll. A polisztirol szigetelés csomagolásán található, a hővezetési tényező (λ, mértékegysége: W/mK), és (R, mértékegysége: m2K/W) hővezetési ellenállás adatai. Ezek segítségével könnyen kiszámítható, a tervezett szigetelés hő átbocsátási tényezője ( U, mértékegysége: W/ m2K). Polisztirolszigetelés, EPS (expandált polisztirol) hőszigetelő lapok hővezetési tényezője (λ) átlagosan 0, 04 W/mK. A 2006. évtől bevezetett polisztirol hőszigetelés követelményértékei: falak: k ≤ 0, 45 W/ m2K.
Ennek kapcsán érdemes egy pillantást vetni a penésszel kapcsolatos korábbi cikkünkre. A lényeg itt az, hogy ha egyszerre magas a relatív páratartalom és alacsony a falak hőmérséklete, akkor a pára könnyen lecsapódik. Egy 21 fokos lakásban 65%-os relatív páratartalom mellett elég, ha 14, 2 fokra lehűl a fal egy pontja, ott le fog csapódni a pára, s előbb-utóbb be fog indulni a penészesedés. Ablakcserével és szigetelés nélkül pedig pont azt érjük el, hogy megemelkedik a páratartalom, miközben a falak hőmérséklete nagyjából változatlan marad. A hibát sokan elkövetik, s később szembesülnek az eredménnyel. Az esetleges problémákat elkerülendő, érdemes tehát egyszerre szigetelni a falakat és cserélni a nyílászárókat. Nem jár persze automatikusan penésszel az új, jellemzően műanyag ablak, de ablakcsere után fokozottan oda kell figyelni a szellőztetésre, érdemes résszellőzőket alkalmazni, illetve szellőztető rendszert beépíteni, bár az komoly költség, helyette már szigetelhetnénk is. Miért ne cseréljünk ablakot?
Ezért van az, hogy belülről kifelé haladva a külső fal egyre hidegebb lesz. A fal belülről kifelé haladva egyre jobban hűl ki, és a felületén veszi fel a leginkább a benti meleg és a kinti hideg hőmérsékletet. Ha külső oldali szigetelést épít be, akkor ezzel megerősített akadályt állít a kinti hideg levegő elé, és a kívülről szigetelt fal a szigetelés hatására nem hűl kívülről, hanem van ideje felvenni és tárolni a belső, kellemesen meleg hőmérsékletet. A külső szigeteléssel a fal hőtároló képessége megnövekszik, és jóval kevesebb fűtéssel is lehet biztosítani a lakás kellemes melegét. Belső oldali szigetelésnél azonban ennek az ellenkezője igaz. A belsőleg szigetelt külső fal a lakás hőmérsékletét nem lesz képes átvenni, viszont a külső hideg levegő akadálytalanul áramlik a homlokzati fal belseje felé. A belső oldali hideg falfelület nemcsak a homlokzati fal hőtechnikai jellemzőit, hanem páratechnikai tulajdonságait is jelentősen rontja. Ezért mondja azt Önnek minden szakember, hogy hacsak lehet, akkor kívülről szigetelje a homlokzati falakat.
Bár a nyílt égésterű vízmelegítők helyiségeiben egyébként is tilos a tökéletesen záró ablakok és ajtók beépítése, a nedvesedés szempontjából sem árt, ha folyamatos a levegő cseréje. Az új, szinte légmentesen záró ablakok beszerelése ablakcserekor gyakran előidézi a falazat nedvesedését, ezért a rendszeres szellőztetésre, vagy folyamatos légcserét biztosító eszközre fokozottan szükség lehet. Ha a gomba megjelenik a falakon, fertőtlenítőszeres vagy egyszerű ecetes vízzel távolíthatjuk el onnét. Vegyi szigetelések Az injektálásos szigetelés - hivatalosabban: vegyi szigetelések - az épületszigetelési szakma elterjedt megoldásai közé tartoznak. Többféle vegyi szigetelés létezik, itt csak a legfontosabbakat említjük. Mikroemúlziók: Szilikon alapú, ma már többnyire vizes bázisú anyagok, általában koncentrátumok, melyeket kisnyomású kompresszorokkal kell a falba injektálni. A mikroemúlziók versenytársa a Dryzone, ami egy krém. Felhasználásába könnyebb, mert nem kell az injektálásához gép, csak egy kinyomó pisztoly.
A felszínről felverődő esővíz, vagy a lejtős terepen a vízzáró réteg felett lefutó - és a faltőben feltorlódó - csapadékvíz az épület alsó lábazati részeibe behatolva elvizesíti azt. Ez közvetlen nagy mennyiségű vizet visz a falba, miáltal erősen megnöveli a falazat kifagyás veszélyét. Ilyen esetekben a ház leginkább kitett alsó részét olyan anyaggal kell burkolni, aminek kicsi a nedvességfelvétele (lásd: alpesi házak). Víznyomás miatti vizesedés Ez akkor képződik, amikor a víz az eltört vezetékeken, rossz ereszcsatornákon, eldugult csövezésen stb. keresztül a falakba jut. A szennyvízcső törése, repedése ázással jár. Kellemetlen szagú, és foltot hagy. A folt, azaz a falvizesedés nem folyamatosan nő, hanem csak használat után, és a drappos-barnás folt csöpög is. A jelenség természetesen csak a hibás csőszakasz cseréjével, vagy szakszerű javításával szűntethető meg. Lakásvásárlásnál legyünk résen, csőtörés vagy repedés tökéletes állapotú lakásnál is előfordulhat, a nyoma ráadásul - igaz csak rövid időre - de könnyen eltüntethető.
Veresegyházi Béla, a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika című lap főszerkesztője azt tartja visszásnak, hogy míg a tüzelőberendezések beszerelésére szigorú előírások vonatkoznak, és előre kell engedélyeztetni őket, addig a nyílászáró-cserénél ilyesmi nincs, sőt az esetleges állami pályázati támogatásnak sem feltétele a műszaki engedélyezés. A gázszolgáltató szinte csak akkor értesül a tényekről, ha már baj van. A kéményseprő közszolgáltató is csak az éves ellenőrzések során találkozik a problémával, ha elég lelkiismeretes a kéményseprő, és sajnos a jelenlegi baleseti statisztika azt mutatja, hogy néha már későn – magyarázza Veresegyházi. A helyzet annyiban változott 2012 végén, amikor új, a kéményseprésről szóló kormányrendelet lépett életbe, hogy kötelező vált annak ellenőrzése, kap-e elég levegőt a tüzelőberendezés. A kéményseprő viszont csak azt a tényt tudja megállapítani, hogy van-e szellőzőnyílás vagy légbevezető a lakásban, de azt már nem, hogy elég levegő áramlik-e rajta. Mit tanácsolnak a szakemberek?
| Festés | Poda | 2012. 01. 25. 17:00 | alapozás előkészítés nedvesedés Az előző bejegyzésben arról írtam, hogy a rosszul előkészített, vagy elő sem készített, rossz állapotban lévő falfelületre festeni vétek. Az új réteg ugyanis egyenetlen, foltos lesz, majd hamar lepereg. Komoly problámáról árulkodhat például az átnedvesett fal. A nedvesség okát mindenképpen ki kell deríteni, mielőtt a festésnek nekiállnánk. Ha nedves felületre festünk, a festék néhány hét alatt lepereg. Nagyon fontos tehát, hogy a fal teljesen száraz legyen, amikor átfestjük. A nedvesedést többféle probláma is előidézheti: egy észrevétlen csőrepedés vagy lyukas ereszcsatorna éppúgy okozhat vizesedést, mint egy rosszul szigetelt házalap. Ezért kérjük szakember segítségét!
Ha tél, akkor… penészedés a lakásban!? Az alacsony hőmérséklet és a kevesebb szellőztetés olyan körülményeket teremt, amelyek ideálisak a penész megjelenéséhez és szaporodásához. A penész sok komoly egészségügyi problémát okozhat, főleg ha olyan helyen található, ahol sokat tartózkodunk. A penész a leghatékonyabban az első megtelepedési kísérlet során szorítható vissza, ennek érdekében ajánlott időnként alaposan szemügyre venni a lakásunk. Close-up Of Woman Cleaning Mold From Wall Using Spray Bottle And Sponge Melyek azok a helyek, ahol a legkönnyebben megjelenik a penész? A külső falak belső oldalán lévő sarkok Télen a falak kívülről erősen lehűlnek. A különböző épületszerkezeteknek különböző a hőleadási képessége, ezért hőhídak alakulnak ki. A hőhidaknál télen hűvösebb a fal, ezekre a felületekre lecsapódik a pára, a nedves fal pedig nagyon jó táptalajul szolgál a levegőben jelen levő penészspóráknak. Hőhíd alakulhat ki a külső falak belső oldalán lévő sarkokban, ezért kezdjük itt a vizsgálódást.
Az utazó trailer rentals, 2024