Brit kutatók szerint a gyógyszer-rezisztencia terjedését segíti elő és ezért téves az a szemlélet, amely szerint mindig végig kell csinálni az antibiotikum kúrát, akkor is, ha a beteg már annak vége előtt jól érzi magát. A szakemberek úgy vélik, hogy új irányelveket kell kidolgozni. A közlemény a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban jelent meg. Az orvosok tanácsolhatják a betegeknek, hogy hagyják abba a gyógyszer szedését, amikor jól érzik magukat, de ez ellentétes az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. A WHO szerint, ha korán leáll valaki a kúrával, azt kockáztatja, hogy nem pusztul el szervezetében a betegségét okozó valamennyi baktérium, amely mutálódhat és ellenállóvá válhat a kezelésre. Ezért ajánlja a nemzetközi szervezet a teljes kúra befejezését. A brit szakemberek szerint ez az ajánlás még az antibiotikumok kifejlesztésének kezdeti szakaszából, az 1940-es évekből származik. A kezelés időtartama és hatásossága, valamint a gyógyszer-rezisztencia közötti kapcsolat elemzése nyomán a tanulmány szerzői szerint nincs bizonyíték arra, hogy a rövidebb kezelés csökkent értékű, és gyógyszer-rezisztenciát idéz elő.
A legfontosabb, amit az antibiotikumokról tudni kell, hogy kizárólag pontos adagolás és orvosi ellenőrzés mellett, csakis bakteriális eredetű megbetegedések esetén szabad őket szedni. A vírusok megfékezésére ugyanis ezek a készítmények nem alkalmasak. Amikor feltétlenül szükségesA jellegzetes őszi-téli betegséget okozó baktériumok mindenhol jelen vannak, és csak a megfelelő táptalajra várnak. Ha elég erős a szervezetünk védekező […] A legfontosabb, amit az antibiotikumokról tudni kell, hogy kizárólag pontos adagolás és orvosi ellenőrzés mellett, csakis bakteriális eredetű megbetegedések esetén szabad őket szedni. A vírusok megfékezésére ugyanis ezek a készítmények nem alkalmasak. Amikor feltétlenül szükséges A jellegzetes őszi-téli betegséget okozó baktériumok mindenhol jelen vannak, és csak a megfelelő táptalajra várnak. Ha elég erős a szervezetünk védekező rendszere, a legtöbb esetben kivédhetjük a betegségeket. Bizonyos helyzetekben persze – például agyhártya-, tüdő-, vakbél-, mandula- vagy fülgyulladás esetén – elkerülhetetlen az antibiotikumok szedése.
A nyálban lévő mikroorganizmusok már néhány héttel a kúra után regenerálódtak. A székletben levő mikroorganizmusokat hónapokig súlyosan érintette a legtöbb antibiotikum. A kutatók megfigyelték az egészséghez kapcsolható fajok számának csökkenését, azokét, amelyek butirátot – egy gyulladáscsökkentő anyagot – termelnek, és megakadályozzák a rák és stressz különböző formáinak kialakulását. Például, a clindamicint szedőknél négy hónapra, a ciprofloxacint szedőknél viszont 12 hónapra csökkentette jelentős mértékben a mikroorganizmusok sokféleségét. (A szájüreg mikroorganizmusai a gyógyszer hatására csak egy hétre tudtak megváltozni. ) Az amoxicillinnek nem volt különösebb hatása a mikroorganizmusok összetételére, sem a szájüregben, sem a bélcsatornában, viszont az amoxicillin hatására jöttek létre az antibiotikum-rezisztens gének a legnagyobb számban. Egija Zaura professzor, a kutatásvezető egyelőre nem tud biztos választ adni arra, hogy miért tér vissza előbb a normális állapotába a szájüreg, mint a bélcsatorna, esetleg azért, mert a bélcsatorna hosszabb időn át van kitéve az antibiotikumoknak.
Ha egy beteg antibiotikumot szed, a bőrön vagy a bélben, illetve a környezetében lévő antibiotikum érzékeny fajokat és mikroorganizmus törzseket ellenálló fajok és törzsek váltják fel, amelyek készen állnak arra, hogy újabb fertőzést okozzanak a jövőben. Minél hosszabb ideig tart az antibiotikum szedése, annál nagyobb az ellenálló fajok térnyerésének esélye. Az ellenálló törzsek közvetlenül terjedhetnek olyan emberek között, akiknél nem mutatkoznak a betegség jelei, állítják a szerzők. Vannak esetek, amikor szükség van a tartós kezelésre, amikor például a beteg immunrendszere rosszul működik, vagy ha lassan terjedő baktériummal, illetve ha alvó baktériummal állunk szemben, mint például a tuberkulózis esetében. | gyógyszer rezisztencia, antibiotikum, kúra, gyógyszerszedés 2017-07-29 00:57:36
Másfelől, viszont a szájüreg ellenállóbb, mert naponta ki van téve különféle stressznek. "Az antibiotikumokat csak abban az esetben kellene használnunk, ha rendkívül fontos az alkalmazásuk. Egyetlen antibiotikum kezelés is – egy egészséges emberben – hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához, és tönkre teheti hosszú időre a bél baktériumközösségét. Nem vagyunk képesek életben maradni antibiotikumok nélkül, ez nem is kérdés. De vannak olyan szituációk, amikor nem szabad használnunk ezeket: akkor, amikor nincs bizonyított haszna" – mondta Zaura professzor. Forrás: Megjegyzés: A ciprofloxacin és az amoxicillin nagyon gyakran felírt antibiotikumféleség Magyarországon.
Figyelt kérdés Sumamedet vettem be tegnap (reggel-este), és hasmenésem van tőle, tegnap és ma is. Meddig tarthat el ez? Holnap mennék a Forma1-re, van esély hogy elmúlik addig? 1/4 anonim válasza: Az antibiotikum nem csak a torkodból öli ki a baktériumokat, hanem a beleidből is a hasznos bélbaktriumokat (ezért megy a hasad), és na nő vagy, akkor a hüvelyi flóráért felelős tejsav-baktériumokat is (így kaphatsz hüvelygombát akár szüzen). Az orvos ezt persze "elfelejti" közölni a beteggel, hogy ezeket a baktériumokat pótolni kellene... Egyél joghurtot, vegyél be Normaflore-t, ha nő vagy, akkor végezz tejsavas irrigálást Colpo Cleanerrel. Jobbulást! 2010. júl. 31. 14:03 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 A kérdező kommentje: köszönöm. Nő vagyok, amúgy a nőgyógyászom írta fel, mert gyulladást mutatott ki a citológia. Szedek normafloret. 3/4 anonim válasza: Akkor pláne nem értem, hogy antibiotikumos kezelés után miért nem írt fel tejsav-kúpot... :-( Receptre sokkal olcsóbb lenne. 2010. 14:10 Hasznos számodra ez a válasz?
A túl gyakori antibiotikum használat ellenállóvá teszi a baktériumokat, és nem pusztulnak el a gyógyszer hatására, ezt hívják antibiotikum rezisztenciának. Az adott kérdésre válaszolva az antibiotikum mivel elpusztítja a baktériumot azzal véd(nem megelőzésre van), a túlzott használat kerülendő, a mellékhatásokra probiotikum javasolt hasmenésre szájon át, a hüvelyflóra rendbetételére hüvelytabletta formájában. Javaslom az immunrendszere erősítését, amit írt azokat használja tovább. Használjanak fertőtlenítő szappant kézmosáshoz, mindenképpen hazaérkezés után, ezzel is csökkenthető a lakásba bevitt kórokozók száma. Az immunrendszer erősítése időigényes folyamat, legyen türelemmel! Jó egészséget kívánok! Üdvözlettel: Lukácsné dr. Fodor Enikő szakgyógyszerész
- elpusztító) antibiotikumot. A tanulmányba 60 ezer 0-23 hónap közötti csecsemőt vontak be, akik sorsát ötéves korukig követték. 24 hónapos korig a gyerekek 69 százaléka kapott antibiotikumos kezelést, közülük egy gyereknek átlagosan 2, 3 alkalommal írtak fel az orvosok antibiotikumot az első két életévben. Az eredmények szerint, minél gyakrabban kapott valaki antibiotikumot, annál nagyobb valoszínűséggel volt elhízott. Különösen igaz volt ez azokra a gyerekekre, akik az első két évük során négy vagy több alkalommal kaptak antibiotikumot. (Hasonló összefüggést a szűkspektrumú antibiotikumok esetében nem figyeltek meg. ) A kép illusztráció Forrás: Photononstop/Pascal Deloche / Godong Az esetek felében felesleges az antibiotikum Még néhány éve is, ha a gyerek köhögött, lázas volt, folyt az orra, sok orvos szélesspektrumú antibiotikumot írt fel. Bár már akkor is köztudott volt, hogy az antibiotikumok a baktériumok ellen hatásosak, ám mivel a felső légúti betegségek esetén nehéz egyértelműen meghatározni, hogy a fertőzést vírusok okozzák-e, vagy bakteriális eredetű-e, a legtöbb orvos úgy vélekedett, hogy a felírt antibiotikum lehet, hogy nem használ, de ártani sem árt.
Gyerekeknél növeli az elhízás kockázatát a gyakori antibiotikumkúra - derült ki egy új vizsgálatból. Mely gyermekbetegségnél szükséges, és mikor értelmetlen az antibiotikumszedés? Ma már a nyugati világban nem csak a tizenévesek, a kisgyerekek körében is egyre több a túlsúlyos, illetve az elhízott. (Az USA-ban például 24 hónapos korra már a gyerekek 10 százaléka elhízott, további 23 százalékuk pedig túlsúlyos, és a számok az életkorral csak emelkednek. ) Eddig is ismert volt, hogy a koragyerekkori elhízás hátterében több tényező is áll: befolyásolja többek között az anya terhesség előtti testtömegindexe (BMI), a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a különféle képernyők (tévé, számítógép, tablet) előtt töltött idő mennyisége illetve az alvásmennyiség. A kép illusztráció Forrás: Photononstop/Mermet Egy közelmúltbeli kutatás újabb, az elhízást befolyásoló tényezőt tárt fel. E szerint az elhízáshoz hozzájárul az is, ha a gyerek gyakran kap szélesspektrumú (azaz több baktériumfajt - jó baktériumokat is!
4/4 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az utazó trailer rentals, 2024