A nyelv nem kulturális termék, amit úgy tanulunk meg, mint a legtöbb alapvető emberi képességünket, mások és magunk állandó monitorozása útján. A nyelv sokkal inkább agyunk biológiai felépítésének elkülönült része, összetett, specializált készség, mely spontán módon, mindenféle erőfeszítés vagy tanítás nélkül fejlődik ki a gyerekekben. Használata során nem tudatosul a mögötte rejlő logika, minden egyénben minőségileg ugyanolyan, ugyanakkor különbözik azoktól az általánosabb képességektől, melyek segítségével az emberek az információt feldolgozzák. Ezen gondolatok alapján helyénvaló tehát a nyelvre egyfajta ösztönként tekinteni, hiszen a nyelv a Homo sapiens tekintetében olyan, mint bármely más állatfajnál egy ösztönös, csak az adott fajra jellemző viselkedés. Ha a nyelvről az ösztön értelmében gondolkodunk, kiléphetünk a mindennapi gondolkodás korlátai közül. A nyelv ugyanis nem feltétlenül kulturális találmány, vagy a szimbólumhasználat képességének általános megnyilvánulása, hiszen egy kisgyermek is lehet nyelvhasználatában zseni, ugyanakkor teljes mértékben inkompetens a közlekedési táblák vagy a jelek tudományának más területein.
A nyelvi ösztön Szerző Steven Pinker Eredeti cím The Language Instinct Nyelv nyelvelmélet, pszichológia Műfaj esszé Sorozat Test és lélek Következő How the Mind Works Kiadás Kiadó William Morrow and Company Kiadás dátuma 1994 Magyar kiadó Typotex Kiadó Magyar kiadás dátuma (1999) 2006 Fordító Bocz András ISBN 963 9664 04 9 A nyelvi ösztön (The Language Instinct) Steven Pinker könyve ( 1994). Művében Pinker, a nemzetközi hírű pszichológiai szakíró, a kognitív fejlődéslélektan kutatója amellett érvel, hogy az ember veleszületett nyelvteremtő/nyelvelsajátító képességgel indul neki az életnek. A szerző támogatja Noam Chomsky elméletét, mely szerint az emberi nyelvekben számos bizonysága lelhető fel egy közös, univerzális grammatikának, szerkezetnek. Az utolsó fejezetben Pinker vitatkozik Chomskyval a tekintetben, hogy vajon az evolúció és a természetes kiválasztódás önmagukban elégségesek-e magyarázatul az ember veleszületett nyelvi kompetenciá jára. A mű állításai [ szerkesztés] A nyelvi ösztön olyan felfogásmódot képvisel, mely a nyelvet alapvető pszichológiai képességnek tekinti.
kata__ 2016. május 7., 15:31 Íme egy példa a kivunjoból, a Bantu nyelvcsaládhoz tartozó nyelvből, melyről azt mondják, mellette az angol olyan, mint a sakk mellett a dámajáték. A "Näïkìmlyìïà" ige, melynek jelentése "Ő megeszi azt neki (a kedvéért)", öt részből áll: N: Jelölő, mely azt jelzi, hogy a szó a beszélgetés ezen részének "fókusza". ä: Alanyi egyeztetés jelölője. Az evést végző személyt a tizenhat nem osztályból az 1. osztályba sorolja. (…) A többi osztályba olyan főnevek tartoznak, amelyek több emberi lényre utalnak, vékony és hosszú tárgyakra, páros vagy csoportos tárgyakra, magukra a párokra vagy csoportokra, eszközökre, testrészekre, kicsinyítővel megjelölt dolgokra (Kicsi vagy kedves dolgokra), elvont minőségekre, pontos helyekre, és végül általános helyekre vonatkoznak. ï: A jelen idő jelölője. Más igeidők a Bantu nyelvekben a mára, korábban mára, tegnapra, nem korábban, mint tegnapra, tegnapra vagy korábbra, a messzi múltra, szokásos, folyamatos, egymás után következő, hipotetikus, jövőbeni, meghatározatlan idejű, még meg nem történt, valamint néha előforduló cselekvésekre, történésekre vonatkoznak.
A nyelv működése nem tudatos; gondolataink természetesen, erőfeszítés nélkül jönnek ki a szánkon. Amikor mondatokat értünk meg, a szavak folyama átlátható, automatikus módon látunk át a mondat értelmén. Azonban próbáljunk csak meg egy számítógépet beprogramozni arra, hogy megértse nyelvünket, és a mindennapi nyelv máris más színben tűnik fel. A könnyedség, az átláthatóság, az automatikusság csak illúzió, mely nyelvünk hihetetlen gazdagságát, szépségét takarja el előlünk. A nyelv ösztönként való felfogását először Charles Darwin fogalmazta meg 1871 -ben. A tény, hogy a nyelv csupán az emberi fajt jellemzi, komoly kihívás volt számára. Darwin arra a megállapításra jutott, hogy a nyelvi képesség "ösztönös hajlam egy mesterség elsajátítására", egyfajta terv, mely nem az ember különleges képessége, hanem más fajokra, például az éneket megtanuló madarakra is jellemző. A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára elfogadhatatlan, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökre csupán mint állati impulzusokra gondolnak.
(Orwell) A nyelvi relativizmusra �p�l� Sapir-Whorf hipot�zis szerint "Az emberek gondolatait olyan kateg�ri�k hat�rozz�k meg, melyeket a nyelv bocs�t rendelkez�sre. Ezzel szemben Pinker azt �ll�tja, hogy saj�t kult�r�nk er�szakolja r�nk a val�s�g kateg�ri�it. Ez�rt van k�l�nbs�g pl. a h� szinonim�i k�z�tt az eszkim�kn�l. Szerinte nincs semmi tudom�nyos bizony�t�k arra, hogy a nyelvek d�nt� m�don befoly�soln�k besz�l�ik gondolkod�sm�dj�t. A nyelvet �gy is defini�lja, mint ami h�rt k�z�l, s ami m�g�tt valamilyen tervez� elv van. V�gtelen sz�m� kombin�ci� lehets�ges a szavakb�l, mint a dns-b�l is. (Ezt az �sszehasonl�t�st m�r sok biol�gus megtette. ) Foglalkozik a hangok - morf�m�k - szavak - mondatok m�lyebb �sszef�gg�seivel. Vizsg�lat�ban r�mutat, hogy agyunk meg tudja megk�l�nb�ztetni a hangot egy g�pi hangt�l. Az �rthet� besz�det k�l�n�ll� szavak sorozat�nak hallja, pedig nem �szlel�nk sz�netet a szavak k�z�tt. Erre p�ldak�nt a nem �rtett idegen nyelvet hozza ahol nem �szlelj�k a szavak k�zti tagol�d�st.
Ezt a programot nevezzük mentális nyelvtannak. A másik tény az, hogy a gyermekek nagyon gyorsan kifejlesztik magukban ezeket a bonyolult nyelvtanokat minden formális oktatás nélkül, és miközben nőnek, következetes módon értelmezik a teljesen új, korábban nem hallott mondatokat. Ezért a gyerekeknek már születésükkor rendelkezniük kell egy tervvel, mely minden egyes emberi nyelv nyelvtanára érvényes, az Univerzális Grammatikával, mely segít nekik abban, hogyan lehet szüleik beszédéből kivonni anyanyelvük mondattani mintázatait. A kutatások során Chomsky és más nyelvészek létrehozták a mentális grammatika elméletét, mely az egyes emberek nyelvének nyelvtanát határozza meg, valamint az Univerzális Grammatika elméletét, mely az egyes nyelvek grammatikája mögött húzódik meg. A könyvről [ szerkesztés] összegyűjtött recenziók recenziók: Pszichológia Online Debrecen Online, Nyelvi lelemények [ halott link] A könyvből [ szerkesztés] 1. fejezet - Ösztön egy mesterség elsajátítására további könyvrészletek Magyarul [ szerkesztés] A nyelvi ösztön.
Az utazó trailer rentals, 2024