Ezt az adót a számlát kifizető vonná le és utalná el a NAV felé. " A kiszivárgott tervezett szabályok közül talán ezzel a ponttal van a legnagyobb probléma. A KATA legnagyobb előnye az volt, hogy az ilyen bonyolult szabályok nem voltak benne. Pont az a jó, hogy befizetem az adót, és letudtam mindent. Ezzel a szabállyal megint el kell kezdeni számolgatni, hogy akkor most hogy is van ez, kinek kell, mit, hova fizetni? A fő probléma, hogy teljesen valós katás forgatókönyv, hogy valaki felmond a munkahelyén, de továbbra is bedolgozik nekik. Nem azért, mert kényszervállalkozó lett, hanem mert a cég megbízik benne, és az új katásnak jól jön az elején a biztos bevétel. Két óriási probléma van ezzel a szabállyal: az egyik, hogy összeghatártól függetlenül kivetné a 40%-os KATA adót, a másik hogy irreálisan nagy időintervallumot jelöl meg, hogy kikre vonatkozna ez (a bevétel megszerzésének évében, vagy azt megelőző két évben a munkaviszonyban áll, vagy állt). Igen is van olyan forgatókönyv, hogy felmondok és vállalkozó leszek, de a korábbi munkáltatómnak bedolgozom.
A kezdő kórházi szakorvos a munkahelyén, a napi nyolcórás beosztása mellett kötelezően ügyel havonta kétszer, ezzel tulajdonképpen majdnem el is éri a törvény szerint, évente kiadható 416 órás limitet. Ezt fejelik még meg az intézményben az önkéntes túlmunkaszerződéssel, amellyel a szóban forgó fiatal sebész újabb havi két ügyeletet visz, és ezt tolja még meg a szabadidejében annyi vállalkozásban végzett háziorvosi ügyelettel, amennyit csak elbír. Ugyanis ez utóbbival keres annyi pénzt, amennyiből még akár egy lakásvásárlási hitel önerejére félre tud tenni. A nemrég szakorvossá avanzsált harmincas férfinak abból lett elege, hogy éveken át rezidensként 180 ezer forintért gürcölt, ezt kellett kiegészítenie, de most, hogy szakorvos lett, továbbra is szüksége van a pluszpénzre, hogy az albérletét és a megélhetését finanszírozni tudja. Sokan járnak a fiatal orvoshoz hasonló cipőben, ezért is morajlottak fel többen az első körben, amikor a kisadózókra vonatkozó szigorításról jöttek az első hírek.
Az elmúlt napokban futótűzként terjedt végig az interneten, hogy hatalmas változások következnek a katázásban, ami akár a KATA végét is jelentheti. Természetesen erről szó sincs, de pár szalagcímből nagyon ez jöhetett le az egyszeri katásnak. Ebben a cikkben összeszedtem mindent, amit tudni lehet erről az egészről, valamint hogy mit várhatunk, mi az, ami jogos változás lenne és mi az, ami szerintem semmiféleképp nem kerülhet bele a törvénymódosításba. Molnár Szabolcs, a KatásLeszek ügyvezetőjének véleménycikke. Lássuk először, hogy milyen tervezett változásokról is van szó, azaz miről ír a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke. Alapvetően három problémakörbe sorolhatók a várható változások: 1. Bújtatott foglalkoztatottság megoldása. 2. Többes katázás felszámolása. 3. KATA keret esetleges megemelése. Lássuk ezeket egyenként. Bújtatott foglalkoztatottság megoldása A problémát itt az okozza, hogy a KATA egyre népszerűbb lett azok körében is, akik nem vállalkozást szeretnének építeni, nem vállalkozók akarnak lenni, hanem egyszerűen szeretnének kevesebb adót fizetni.
Sok katás vállalkozás úgy gondolja, hogy tetszőleges összeget tarthat készpénzben házipénztárában és bármekkora összeget kifizethet, vagy átvehet készpénzben. Mi a helyzet valójában? Bonácz Zsolt adószakértő tisztázza a legfontosabb tudnivalókat. Azonban, ha a katás vállalkozás belföldi vállalkozói számla nyitására kötelezett, akkor ez a jogértelmezés nem helytálló. Ezzel kapcsolatban külön tájékoztató anyagot készítettünk. Ebből megtudhatod, mely vállalkozások kötelezettek bankszámla nyitására. A katás vállalkozásokra is vonatkoznak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény ide vágó rendelkezései (114. §). E szabályok attól függetlenül irányadóak, hogy a vállalkozás milyen könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni. Ezáltal nem "mentő" körülmény, hogy katás vállalkozás nem vezet kettős könyvvitelt, nem köteles beszámolót készíteni és közzétenni. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés a következő szabályokat fogalmazza meg. Belföldi vállalkozói számla nyitására kötelezett vállalkozás pénzeszközeit vállalkozói számláján köteles tartani.
Itt rögtön óriási lyukakat kell betömni, amit a kórházak esetében az önként vállalt túlmunkával kiegészíthetnek, vállalkozóként pedig már senki nem számolja, hogy hány órát is dolgozott egy orvos a munkaidő és a túlóra után. Nagy a bizonytalanság a kisadózókat érintő szigorító tervezet miatt több olyan cégnél, amelyek más egészségüggyel összefüggő tevékenység mellett egy adott kórház ügyeletszervezését is végzik. Ez azt jelenti, hogy az ügyeletet ellátó orvosok a cégnek állítják ki a számlát. A háziorvosi ügyelet szervezését is sok helyen nagy, országos lefedettségű cégek végzik, de mivel az önkormányzatoktól a feladatátadásra kötöttek szerződést, így az állami finanszírozás náluk landol, ezért őket a kataváltozások nem érintik. A kórházakkal kapcsolatban álló cégeknél viszont egyelőre fogalmuk sincsen, hogy vajon mentesülnek-e a pluszadó alól. Ha nem, akkor sok vidéki kórház ügyeleti rendszere beborulhatna, és kiderülne, hogy közel sincs annyi orvos, ahány a törvényileg kötelező ügyeletet biztosítani tudná.
Miközben az orvosi kamara az önkéntes túlmunka-szerződések felmondását lebegteti, addig az orvosok többsége e nélkül is kizsigereli magát. Ha nem tennék, az egész rendszer bedőlne. Zavaros viszonyok, de a jéghegy csúcsa láttán is világos, hogy a végletekig agyonhajszoltak az orvosok. Az orvosok jelentős része messze túlteljesíti a rabszolgatörvényben jóváhagyott, négyszáz órás túlmunkát. A közalkalmazott orvosok többnyire vállalkozóként hajszolják magukat, önkéntesen, hiszen bérüket így tudják feltornázni. 2021-től, a kisadózókra vonatkozó, épp a színlelt foglalkoztatást kiszűrni hivatott szigorítás után ez annak ellenére nehéz helyzetet idézhet elő, hogy az új rendelkezések alól mentesülnek az egészségügyi alapból finanszírozott vállalkozások. Néhány területen kreativitásra lesz szükség, ha a törvényben előírt ügyeleti sort ki akarják majd állítani, de az is előfordulhat, hogy egészségügyi ellátások sora szűnhet meg, hiszen így fokozottan jelentkezhet a munkaerőhiány. © AFP / Philippe Roy Nappal közalkalmazott, éjjel vállalkozó "Ha nem akarok életem végéig a szüleimnél lakni, akkor kénytelen vagyok hajtani" – válaszolja a fiatal orvos, akitől azt kérdeztük, hogy miért vállal még pluszban havonta akár húsz ügyeletet is a rendes, és az "önként vállalt" túlmunkán túl.
Az utazó trailer rentals, 2024