Néha sajnos úgy járok, hogy bekristályosodik nálam a méz. De tudom, hogy erre csak a jó méz képes, a hamis nem, úgyhogy nem sorscsapásként élem meg a dolgot. (Azt meg, hogy a méz eredeti, már az illatáról tudom, no meg legtöbbször személyesen a termelőtől vesszük családilag. ) S mivel én natúr iszom a teát, nem fogy el bele az ilyen méz. A kiolvasztásnál ugye a problémát a kíméletes melegítés jelenti, hogy lehetőleg ne menjen tönkre minden hasznos tartalma. Arról ugyan sokfélét lehet olvasni, hogy ez pontosan milyen hőmérsékleten következik be, úgy kb. 40 és 70 fok között. Csakhogy nagyon kis melegítéstől nem szűnik meg minden kristály, így utána hamar visszaköt az egész. Én vízfürdőbe szoktam tenni az üveget, és érzéssel melegítem, majd a vízben hagyom kihűlni (bevallom, nem mindig sikerül eltalálni a kellő mértéket, van, hogy a méz egy része továbbra is kristályos marad). Az így visszanyert mézet pedig leginkább süteményekbe szoktam felhasználni, ahol éri még nagyobb hőhatás is ennél.
Miért kristályosodik a méz? A mézfogyasztók között néha terjed az a tévhit, hogy a méz azért kristályosodik, mert kristálycukorral etette a méhész a méheket. Ezen a méhészek általában jókat szoktak mosolyogni, majd türelmesen elmagyarázzák, hogy a méz ( elsősorban a vegyesméz) természetes tulajdonsága, hogy egy idő után besűrűsödik, "megikrásodik". Gondoljunk csak bele, hogy a nagymama házibefőttje kristálycukros lében van eltéve, mégse csapódik ki benne a kristálycukor, még évek múlva sem. A különböző fajta mézek eltérő idő után kristályosodnak meg. Ez az idő függ a mézben természetesen jelen levő szőlő- és gyümölcscukor arányától, valamint attól, hogy milyen hőfokon tároljuk. A méz leggyorsabban 15 C fokon kristályosodik meg, az ettől eltérő hőmérséklet lassítja ezt a folyamatot. Az akácméz még 2-3 év múlva is folyékony marad, míg a repceméz pergetés után 1 héttel már bekristályosodik ( nem mintha ez csökkentene az értékéből). Ha valaki kevésbé szereti a kristályos mézet, akkor max 40-45 C fokon kiolvaszthatja azt vízfürdőben, vagy esetleg mikrohullámú sütőben.
Önmagában nagyon kemény, fényes bevonatot ad, ezért, valamint magasabb ára miatt elsősorban lágyabb viaszok – pl. méhviasz – mechanikai tulajdonságainak javítására használják. A viaszolás művelete egyszerű: a finomcsiszolással előkészített, gyantaolajjal alapozott fa felületére leheletvékonyan hordjuk fel a viaszt, amit még száradás előtt (40–60 perc) visszapolírozunk. A viaszolt felület kellemes, bőrszerű tapintású, visszadja a fa természetességét, megőrzi annak páaáteresztő képességét és megfelelő védelmet ad neki. A természetből kinyerhető felületkezelő anyagok széles kínálattal rendelkeznek és a megfelelő választással méltó módon biztosítják bármilyen fafelület kezelését, védelmét. Az így kezelt bútor, fa használati tárgy felülete idővel patinássá válik – további értéket adva neki. (Folytatjuk. ) Forrásirodalom: Déry Attila. Öt könyv az építészetről – 5. (Terc Kiadó, 2010) Ardos Frigyes: Kézügyességi segédgyakorlatok és használatos fanemek (Révai nyomda, 1911) Képek forrása clachanwood.
A legfontosabb illóolaj a terpentinolaj, vagy balzsamterpentin, ami a fenyőfélék megsértett törzséből kifolyó sárgásbarna, ragadós folyadék, elsőrangú oldószere a gyantáknak. (Ez a balzsamterpentin nem azonos a faterpentinolajjal, ami jóval gyengébb minőségű és fenyőhulladék desztillációjával állítják elő. ) Alkoholban és szalmiákszeszben is oldódik. Japán lakkozott fadoboz A terpentin a terpentinolaj vízgőzös desztillációja: víztiszta, csaknem színtelen, esetleg kissé sárgás folyadék. Állás közben kristályos részei kiválnak, vízben kioldódnak. A terpentint kőszénkátrány alapú termékekkel hamisítják, ami súlyosan mérgező vegyület! A kemény gyanták közé tartozik a szandarak, ami a ciprusfélékhez tartozó, füstölőszerként is használatos afrikai szandarakfa gyantája. Kemény gyanta a kopálgyanta is, ami fosszilis eredetű, bányászott sárgás gyantaféle. Nehezen oldódik, inkább forró olajban szokták feloldani. Régen kocsilakk néven hozták forgalomba. Szintén kemény gyanta a sárgásbarna borostyán.
OLAJOK Fára a legrégebben használt általános felületbevonó szerek az olajok. A legelterjedtebb, megbízható megoldás a lenolaj. A hidegen "ütött" lenmag olaja áttetszőbb színű és jobb minőségű, míg a melegen sajtolt olaj barnásabb színű, kevéssé híg, szúrós szagú folyadék (ezzel a módszerrel nagyobb az anyagkihozatal). Ez a levegőre száradó olaj kiváló páraáteresztő képességgel rendelkezik. Olajjal kezelt konyhai fa munkalap Olajtartalmú festékek, lazúrok előtti alapozáshoz elsőrendű, de önálló kezelésként is elfogadható védelmet nyújt (rendszeres éves újraolajozással). Régen gyakorta napon és szellőztetve sűrítették, amelynek a hatására kapott méz sűrűségű, barnás folyadék kiváló festőanyag. A linoxinná váló lenolaj ugyanis vékony rétegben átlátszó, jól védi a vele bevont felületet, öregedés során pedig barnul – patinás hatást ajándékozva ezzel a fának. A firniszek (kencék) legjellemzőbb alapanyaga. A lenolajfirnisz – kb. 1, 5% mangán szikkatív (szárító adalék) hozzáadásával – 280 oC-on hosszasan főzött, majd leülepített tiszta, átlátszó folyadék, amely szobahőmérsékleten gyorsan szárad, és az átlagos olajoknál ellenállóbb.
Figyelt kérdés Van egy üveg mézem, de szinte kőkeményre ikrásodott. Nem tudom milyen méz. Azt hallottam, meleg vízbe rakva az üveget, a méz felolvad. Ha így van, utána olvadt állapotban is marad? Vagy egyből visszaikrásodik? 1/11 anonim válasza: 100% Egy idő után újra ikrásodik, de akkor megint melegítheted, bár én nem szoktam, az ikrás méz is jó sütikbe és teába is. 2012. dec. 14. 16:57 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: 64% Mikróban is melegítheted a fémtető nélkül. 17:00 Hasznos számodra ez a válasz? 3/11 anonim válasza: 50% Mikróban nem szabad! Meleg vízbe tedd üvegestől és úgy felolvad, nem rögtön de majd bekristályosodik újra. Szerintem vegyes virágméz, napraforgó esetleg repce lehet.. de ez legalább tényleg méz, nem az a bolti hígított szutyok.. 17:07 Hasznos számodra ez a válasz? 4/11 A kérdező kommentje: Igen, én is csak teába és yoghurtba szoktam keverni. Teába az ikrás is jó, mert felolvad a teában, de a yoghurtban nem. Köszi a válaszokat! 5/11 anonim válasza: 100% Minden méz ikrásodik egy idő után!
Sajnos meg kell állapítani azt is, hogy az ipari, tömeggyártott, szintetikus termékek döntő többsége kisebb-nagyobb mértékben, de mindenképpen ártalmas az emberi egészségre, valamint a természetre (termőföldre, vizeinkre) is. Nem ijesztgetés a célom, csak jó, ha ezzel is tisztában vagyunk – fogyasztóként, termékgyártóként egyaránt. Nyers sellak faágon Mindazonáltal a fa megmunkálásával kapcsolatos mesterségek jóval nagyobb múltra tekinthetnek vissza, mint modern korunk vegyipari találmányai. Érdemes áttekinteni tehát azokat az anyagokat, módszereket, amelyekkel hosszú évszázadokon át kezelték, nemesítették a faanyagot. Ezek az anyagok, módszerek nagyrészt ma is rendelkezésre állnak. Ezek az anyagok, módszerek ma is rendelkezésre állnak: az alapanyagok nagy része beszerezhető, de vannak elkötelezett gyártók is, akiktől konyhakész termékeket lehet vásárolni. A fogyasztói igények egy meghatározó része is a környezettudatosságot részesíti előnyben: ezek a vásárlók céltudatosan keresik, kérik a természetes (divatos szavakkal: öko, bio, organikus) módszerekkel kezelt bútort, faárut.
(Ez az összes firniszre elmondható. ) Még fertőtlenítő anyagként is számon tartották: a lenolaj száradása közben fejlődő zsírsavak és aldehidek elpusztítják a mikroorganizmusokat – az újraolajozásoknak további előnyöket adva. Sokoldalúsága miatt tehát kiemelkedő fontosságú a lenolaj jó minősége: tisztának, más olajadalékoktól mentesnek és frissnek kell lennie. Mindezt kideríthetjük egy egyszerű gyakorlati próbával: egy csepp lenolajat tenyerünkbe öntve ujjunkkal szétdörzsölünk. Ha habzik, akkor jó, ha nem habzik, akkor nem tisztán lenolajjal van dolgunk. Ha ragadós, akkor régi (így pl. nem használható politúrozáshoz). Viaszolt ázsiai diófa padlóburkolat GYANTÁK, BALZSAMOK A gyanták különböző, főleg növények testében, járataiban található folyadékok és váladékok. A balzsamok ugyanakkor az ilyen gyanták és illóolajok keverékei. (Az illóolajok különféle növények virágjából, leveléből, törzséből, gyökeréből kivont illékony folyadékok. ) Általában elmondható, hogy a szobahőmérsékleten cseppfolyós és illóolaj-tartalmú anyagokat nevezzük balzsamoknak, az ezen a hőfokon szilárd anyagok ellenben a gyanták.
Az utazó trailer rentals, 2024