�sszegezve teh�t elmondhatjuk, hogy Magyarorsz�g az 1944–45 sor�n bek�vetkez� h�bor�s puszt�t�s ut�n a nagyhatalmak egyezked�s�b�l is a lehet� legrosszabbul ker�lt ki, hiszen ism�t elvesztette a lehet�s�g�t annak, hogy az elszak�tott magyar t�bbs�g� ter�leteket visszaszerezhesse, s�t, a hat�ron t�liak �rdekk�pviselet�nek ter�n is tehetetlenn� v�lt. Mindezt tet�zte, hogy a szerz�d�s al��r�sakor a Vasf�gg�ny m�r �rezhet� m�don leereszkedett Eur�p�ra, a b�kedikt�tum pedig a Szovjetuni� t�rh�d�t�sa ellen sem ny�jtott v�delmet, vagyis az emberi jogokr�l �s a nemzeti szuverenit�sr�l sz�l� pontok k�s�bb �res sz�lamokk� v�ltak. A p�rizsi b�ke eredm�nyek�nt K�z�p-Eur�pa ugyanaz a konfliktusokt�l �s �rdekellent�tekt�l sz�tszabdalt t�rs�g maradt, mint volt, annyi k�l�nbs�ggel, hogy 1989-ig egy szuperhatalom zsarnoki uralma elnyomta az egym�snak fesz�l� �rdekeket.
A szerz�d�s �rtelm�ben haz�nk m�r 1945-ben megkezdte a h�bor�s j�v�t�tel fizet�s�t, felel�ss�gre vonta a h�bor�s b�n�s�ket �s betiltotta a revizionista, illetve sz�ls�jobboldali szervezetek m�k�d�s�t; ezek csupa olyan int�zked�sek voltak, amelyek a p�rizsi b�keszerz�d�sben is megjelentek. M�sfel�l ugyanakkor a dokumentum hivatalos megfogalmaz�s�ig m�gis �lt a rem�ny, hogy Magyarorsz�g legal�bb egy t�ren, a hat�rvonalak megvon�sa tekintet�ben igazs�gosabb elb�n�sban r�szes�lhet, mint 1920-ban, Trianonban. A b�keszerz�d�st el�k�sz�t� K�l�gyminiszterek Tan�cs�nak h�rom h�napos �l�sszak�n azt�n ezek a rem�nyek is szertefoszlottak. Az 1947. febru�r 10-�n, Gy�ngy�si J�nos k�l�gyminiszter �ltal al��rt b�keszerz�d�s �rtelm�ben Magyarorsz�g hat�rait az 1937. december 31-i – teh�t a rev�zi� el�tti – �llapotok szerint h�zt�k meg, s�t, haz�nk �jabb ter�leteket vesz�tett, ugyanis Csehszlov�kia h�rom Pozsony k�zel�ben fekv� faluval – Horv�tj�rfalu, Oroszv�r, Dunacs�n – gyarapodott, hogy v�dhet� h�df�t biztos�thasson a v�ros sz�m�ra.
Ugyanakkor már egy ideje modogatják egyes nemzetközi jogászok, hogy az EU-t kihasználva Magyarországnak meg kellene támadnia a szerződést. A közvélemény-kutatás alapján sokan úgy vélik, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival. Az is elterjedt vélemény, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri. Az autonómiatörekvéseket 80% támogatja. A kettős állampolgárság megadásával 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak. De ha valóban elérhetnénk a visszacsatolást, nem mindenki szerint lenne jó. Számos területen ugyanis már sajnos nem a magyarok vannak többségben. Hirtelen az anyaországra szakadnának olyan régiók, ahol rengeteg idegen ajkú és kultúrájú népcsoport található, ami óriási ellentéteket, konfliktusokat szülne.
Mi pedig mindkét világháborúban vesztesek voltunk. 2011. 07:33 Hasznos számodra ez a válasz? 4/19 anonim válasza: 4% Amúgy szeretnél kisebbségben lenni? A régi "nagy" Magyarország területén ma alig élnek magyarok. /*kb. napi tíz ilyen kérdés van, keresd meg, valahol leírták a pontos adatokat! / 2011. 07:59 Hasznos számodra ez a válasz? 5/19 anonim válasza: 70% A határon túli magyarok ügye éppolyan fontos, mint a hazai magyaroké (ezt kommunistaként mondom). A mi dolgunk, hogy a térségben élő emberek számára normális, élhető életet biztosítsunk. A határrevízió pedig mindent csinálna, csak azt nem. Mikor fogják már fel a jobbosok, hogy a magyarokon kívül más emberek is élnek a világon, a Kárpát-medencében meg aztán pláne. A határok megváltoztatása Palesztinát csinálna ebből az országból, ahol mindkét fél elmeháborodott nemzeti szélsőségeseinek tevékenysége (terrorizmus) meggyötörné az itt élő normális emberek békés életét. A határon túli testvéreink megsegítésének az ügyét BÉKÉvel kell megoldani.
Az utazó trailer rentals, 2024