Irodalmi pályáját versírással kezdte, elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságát mutatta be. A Hannibál feltámasztása c. művében a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságainak ad hangot. Az általam "hozott" jegyzetben viszont egy 17. században játszódó történetet nyújtok át most Önöknek. A helyszín Erdély, ahol, ahogy Móra írja: "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban, hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török. " Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, hogy a legnagyobb magyar ifjúsági író, 1932-ben az Aranykoporsó című történelmi regényével koronázta meg munkásságát. Két év múlva, Szegeden adta vissza testét a teremtőnek. Az elbeszélés – vagy történelmi ifjúsági regény – 1909-ben jelent meg, 1979-ben azonos címmel filmvászonra adaptálták. Erdélybe, az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Az országra nehéz évek köszöntöttek, Apafi Mihály került a fejedelemség trónjára, de valójában már a török volt az úr.
Elkíséri apjukat a testvérével, Ádámmal Piszliczár kastélyáig. - Később a fejedelem kidobja őket. Tamás, Ádám és Pipitér elindul Nagyváradra kiszabadítani az apjukat. Bejutnak a várba, ahol a basa nagyon megszerette őket. Cselebi bég segít nekik elszökni. Másnap elindulnak Kolozsvárra. Bornemissza Anna: A fejedelemné, Apafi Mihály felesége, és Mihályka édesanyja. Apafi Mihályka: a kis fejedelemfi. Buzáth Gáspár: sárvári kapitány. Hajdár basa: a váradi basa. Üzen Apafi Mihálynak, hogy elvesztette az aranyos szárnyú sólymát, és ő neki kell megkeresnie. Szitáry Kristóf meg is érkezik a madárral, de a szárnya alatt két lópatkót talál, ezért tömlöcbe zárja, majd megint üzen Apafinak. – Énekhangot hall ezért beengedi a két Szitáry gyereket. Be akarja fogadni őket apródnak, de ők csak az apjukat akarják. Eközben 500 aranyért cserébe elengedi Szitáry Kristófot. Reggel észreveszi, hogy a fiúk elszöktek. Musztafa: a váradi basa udvari tudósa. Cselebi bég: ő hozza-viszi az üzeneteket. Segít a gyerekeknek megszökni a várból.
vagyis Mimi ötletrohama... 2016/10/01. - Szereplők jellemzése Apafi Mihály: Erdélyország fejedelme. A történet azzal kezdődik, hogy a fejedelem rosszat álmodik, egy madárról. Később hírt hoznak, hogy elveszett Hajdár basa aranyszárnyű sólyma és ezt neki kell megkeresnie. A sólyom két szárnya alá 100-100 aranyat tesznek és Szitáry Kristóffal küldi el őket Nagyváradra. – A fejedelem azt hiszi, hogy Szitáry lopta el az aranyakat ezért két fiát elküldi, a vagyonukat pedig elveszi. – 500 aranyért cserébe Kolozsvárra viteti a foglyát kivégezni. Szitáry Ádám: A fejedelem kisapródja. Elkíséri apjukat a testvérével, Tamással Piszliczár kastélyáig, ahol szemet vet Ilucira. – Később a fejedelem kidobja őket. Ádám, Tamás és Pipitér elindul Nagyváradra kiszabadítani az apjukat. Bejutnak a várba, ahol énekelt, ezért a basa nagyon megszerette őket ezért nem akarta elengedni, de Cselebi bég segít nekik kimenekülni. Egy barlangban alszanak. Másnap elindulnak Kolozsvárra. Szitáry Tamás: A fejedelem apródja.
Teleki Mihály: főtanácsos. Szitáry Kristóf: a fejedelem bizalmasa, Ádámka és Tamás apja. Neki kell elvinnie az aranyszárnyú sólymot Nagyváradra. Útközben megáll Piszliczár palotájánál éjjelre, ahol nem veszi észre, hogy meglopják. Váradon ezért a basa tömlöcbe zárja, majd a fejedelme visszaviteti Kolozsvárra. Piszliczár: hídalmási görög marhakereskedő. Megvendégeli a Szitáryakat és közben ellopja a 200 aranyukat. Iluci: Piszliczár lánya, belé szerelmes Ádámka. Murmuc: Piszliczár majma. Szereti a barackmagot. András bácsi: öreg székely hadnagy. Pipitér: a cseperke utcai ház gondviselője, a Szitáryak hűséges cselédje. A gyerekekkel megy kiszabadítani az apjukat Nagyváradra, majd Kolozsvárra.
Móra Ferenc – Rab ember fiai Tegyük a kezünket a szívünkre, Móra Ferenc hallatán sokunknak csak a Kincskereső kisködmön ugrik be. Az alapiskolában – ha jól emlékszem, még az alsó tagozatban – volt kötelező olvasmány. Azóta számos író és költő könyvében találkozhattunk ismét a nevével. Lévén, könyvkiadót neveztek el róla, ami azért mindenképpen előrevetíti, hogy nem egy "egykönyves" szerzőről beszélünk. Ha elmélyedünk életrajzában, ott szép számban találunk ifjúsági regényeket. A Pósa Lajossal, 1905-ben való találkozása után kezdett orientálódni az ifjúsági irodalom felé. Móra Ferenc 1879-ben született Kiskunfélegyházán. Annak ellenére, hogy szegényparaszt családban látta meg a napvilágot, és tanulmányait nagy nehézségek árán tudta csak elvégezni, az egyetemig is eljutott. Budapesten földrajz – természetrajz szakos tanári diplomát szerzett. Az írás megjelent a Klikkout 2018/7. számában. Alig fél évig tanított segédtanárként, majd újságírásra adta a fejét. A Szegedi Napló főszerkesztője lett 1913-tól 1919-ig, közben a város szabadkőműves páholyának tagja is volt.
Az utazó trailer rentals, 2024